2014.02. 17. 
Zene, levél, rózsaszív – avagy Éljen a Szerelem!
Iskolánk idén is áldozott a szerelem oltárán. Hagyománnyá vált, hogy február 14-én a diákönkormányzat szív alakú afrodiziákum-desszerteket árusítson.
Idén rózsa(szín) puncs- és szilvalekváros piskótaszívecskék teremtettek jókedvet, kacsintást és elrebbenő flörtöket az aulában.
A hangulatot tovább oldotta a Szerelem hullámhosszán című iskolarádiós adás. S ha valaki nem érezte volna magát az eddigiektől megszólítva, a Bálint-napi üzenetküldés biztosan kimozdította őket is a hétköznapok menetéből, hiszen sokan küldtek a dökösökkel süteményt, levelet és zeneszámot egymásnak.
A Valentin-nap 1990 után terjedt el (újra) Magyarországon, jóllehet, a legrégibb székely vallásos ünnepek egyike volt. Igaz, a székelyek február 14-ét még Szent Bálint-püspök napjaként ünnepelték és a nyavalyatörősek (epilepsziában szenvedők) gyógyítónapjaként ismerték. A hazai svábok viszont már valóban a szerelmesek (fiatal párok) gyámolítójaként állítottak több száz évig kereszteket neki.
2006 óta szokássá vált a magyar nyelvet beszélő közösségekben, hogy e napon a szerelem és bor hazai megéneklőjét, Balassi Bálintot idézzék meg. A diákönkormányzat is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és a költők szerelmi életét kutató Nyári Krisztián irodalomtörténészt hívta meg egy rendkívüli irodalomórára az iskolába.
Nyári fejtegetéseiben Szendrey Júlia, az aznap elhunyt Gyarmati Fanni és Nemes Nagy Ágnes életéről mesélt érdekes, kevéssé ismert, de megindító részleteket!
A szerelem, a barátság és a jókedv tehát ismét áthatotta egy napunkat.